Nyitókoncert - Capella Savaria és a Purcell Kórus

Kevés családnak köszönhet annyit a 17.-18. század magyarországi kulturális élete, mint az Esterházyaknak. Mindamellett, hogy aktívan részt vettek a török kiűzésében, az utána következő barokk újjáépítésben, fontos egyházi és állami tisztségeket is betöltöttek, és fáradhatatlannak bizonyultak abban is, hogy a magaskultúrát ne csak átmentsék a háborús időkben, hanem amint lehetséges, Béccsel vetekedő színvonalra emeljék. Esterházy Pál vagy Joseph Haydn Esterházy udvarban eltöltött munkássága jobban ismert, de voltak itt mások is. A 2026-os váci Régizenei Napok nyitókoncertjén például a barokk Pozsonyban kezdődik a történelmi barangolás. Esterházy Imre, esztergomi érsek ugyanis rendkívül magasszintű zenekart működtetett Pozsonyban, Magyarország akkori központjában, és a zenekarban egymást váltották a jó nevű – többségében külföldi – zenészek és zeneszerzők. Közéjük tartozott Johann Matthias Schenauer is, akinek igazán keveset tudunk az életéről, de annyi bizonyos, hogy a 18. század első felében évtizedeket dolgozott Pozsonyban, és igen termékeny zeneszerző volt, számos egyházi és világi művet tartanak számon a nevével. Ugyanakkor előadható változatban alig néhány kompozíciója maradt csak fenn, például a c-moll requiemje. A fesztivál nyitókoncertjén ez az évszázadok óta elfeledett mű is hallható lesz.

A Nelson-mise II. Miklós Esterházy herceg megrendelésére született 1798-ban, és egyike lett Haydn leghíresebb misekompozícióinak. A mű alcíme: „Mise a szorongattatások idején”, és ennek megfelelően jól illusztrálja a napóleoni háborúk Európájának puskaporos hangulatát, drámaiságát és érzelmességét, ugyanakkor jól érződik rajta a világhírű, „nagyban játszó” Haydn távlati gondolkodása és magabiztossága is.

Látogasson el velünk a 18. századi Esterházyakhoz ezen a koncerten!